Az egyik ilyen sokat emlegetett reflux típus a GERD.
A gastrooesophagealis reflux betegség, rövidítve: GERD, egy olyan betegség, amikor a nyelőcső alsó záróizma elégtelenül működik. Ennek következtében a gyomor savas tartalma visszaáramlik a nyelőcsőbe, ahol „gyomorégést” és étkezés után, illetve előrehajláskor jelentkező égető fájdalomérzetet okoz.
Ha a nyelőcső huzamosabb időn keresztül kénytelen elszenvedni a gyomorsav irritációját, kialakulnak különféle nyelőcsőbetegségek (főként nyelőcsőgyulladás).
A gyomorból visszafelé folyó savas gyomortartalom a tüdőbe jutva száraz köhögést, rekedtséget, csuklást, asztmás rohamokat, hörgőgörcsöt és krónikus tüdőbetegséget okozhat. A GERD okozta problémák mértéke függ a nyelőcső alsó záróizmának diszfunkciójának mértékétől, a gyomorsav mennyiségétől és típusától, valamint a nyál semlegesítő hatásától.
A betegség nyelőcsőgyulladás nélküli enyhébb formája - gastrooesophagealis reflux oesophagitis nélkül - adja manapság a refluxbetegségek jelentős hányadát. Ezt a formát korábban 0 stádiumú csoportnak vagy nem-erosiv refluxbetegségnek (NERD) nevezzük. A betegség ezen formája az amely még természetes úton, életmód és táplálkozási szokások megváltoztatása útján jól kezelhető (erről később még lesz szó).
Egyes orvosi források a GERD reflux betegséget a rekeszizomsérv számlájára írják, annak következményének tekintik. A nyelőcső alsó záróizmának hibás működése okozta tüneteket súlyosbíthatja a túlsúlyosság, a várandósság, a dohányzás, a nagy mennyiségű étel elfogyasztása és nem szteroid gyulladáscsökkentők. Várandósoknál és a túlsúlyos embereknél a has felől a gyomorra nehezedő nyomás segíti a gyomortartalom visszajutását a nyelőcsőbe, ezért náluk gyakori jelenség. Emellett a várandósság miatti emelkedett hormonszint gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát - ez is súlyosbíthatja a panaszokat.
A rekeszsérv szerepe
A rekeszsérv és a GERD általában egyidejűleg jelentkezik, gyakran össze is tévesztik a két betegséget. Ötvenéves kor felett jóval gyakoribb egy kisebb mértékû rekeszsérv kialakulása, de ez bármelyik korosztályt érintheti. A rekeszsérv (a gyomor egy részének rekeszizom fölé türemkedése) gyengítheti a nyelőcső alsó záróizmát. A reflux ilyen formában általában nem igényel kezelést. Ha a rekeszsérv súlyosabb lefolyású és/vagy GERD-del és nyelőcsőgyulladással (oezophagitis - özofagitis) párosul, akkor szükség van a műtéti beavatkozásra.
A GERD kezelése életmód változással
Az esetek túlnyomó részében, amikor még nem-erozív, nyelőcsőgyulladás, azaz oesophagitis nélküli refluxról (NERD) beszélünk, a savas visszafolyás életmódbeli változtatásokkal és diétával kezelhető. Akut esetekben azonban szükség lehet gyógyszerek szedésére és akár műtétre is.
A táplálkozási és életmódbeli változtatások, a reflux diéta során elsőként az alábbi élelmiszerek fogyasztását kell abbahagyni, de legalább is drasztikusan csökkenteni: sült vagy zsíros ételek, csokoládé, menta, kávé, alkoholos italok, citrusfélék levei, paradicsomlé, bors. Fel kell hagyni a bőséges étkezésekkel, inkább kisebb mennyiségű ételt fogyasszunk, de azt napi négy-öt alkalommal. A rágógumizás jótékony hatású a nyelőcsőtartalom továbbítását segítő állandó nyelés következtében és a nyál a gyomorsavat is semlegesíti.
A gyomor 2-3 óra körül ürül ki annyira, hogy ne okozzon megterhelő nyomást az elgyngült nyelőcső záróizomra. Ezért például az esti étkezés és a lefekvés közt legalább 2-3 órának kell eltelnie hasznos, ha alváskor (lehetőleg bal oldalon feküdve) a fej legalább 15 cm-rel magasabban van.
A panaszok enyhítése érdekében a dohányzás abbahagyása szintén elengedhetetlen, mivel a dohányfüst káros anyagai is gyengítik a nyelőcső alsó záróizmát.
A gastrooesophagealis reflux betegség kezelése gyógyszerekkel
A savközömbösítő gyógyszerek (antacidok) semlegesítik a nyelőcsőbe jutó savat és megszüntetik a gyomorégést. Hosszabb ideig történő szedésükkor mellékhatások (hasmenés, kalciumanyagcsere megváltozása, magnézium felhalmozódása) jelentkezhetnek. A mellékhatások miatt, ha huzamosabb ideig (min. 3 hét) van szükség savlekötő gyógyszerek szedésére, akkor elengedhetetlen az orvossal való konzultáció.
Ha a visszafolyás és a gyomorégés krónikussá válik, akkor az orvosok a gyomorsav mennyiségének csökkentését választják megoldásként; ez esetben H2-receptor-antagonista (cimetidin, ranitidin, famotidin, nizatidin), illetve protonpumpagátló készítményeket (pl. omeprazol, lanzoprazol) írnak fel. Ez utóbbiak a gyomor savtermelő sejtjeiben lévő enzim tevékenységébe avatkoznak be (gátolják a működését).További terápiás lehetőség a nyelőcső alsó záróizmát erősítő és a gyomortartalom kiürülését gyorsító gyógyszerek (pl. betanekol, metoklopramid) adása.
Mi a teendő, ha a GERD tünetei hosszabb ideig fennállnak?
Amennyiben a táplálkozási, életmódbeli változtatások és a gyógyszerek szedése mellett a panaszok továbbra is fennállnak, akkor szükség van egy részletes vizsgálatsorozatra, amely az alábbi vizsgálatokat jelenti:
- A nyelőcső, a gyomor és a nyombél röntgenvizsgálata bárium tartalmú oldat megivását követően. Ezzel a vizsgálattal nemcsak a reflux ténye állapítható meg, hanem a nyelőcső esetleges szűkülete és fekélye is igazolható.
- Krónikus GERD betegségeknél endoszkópiás vizsgálat, mellyel a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladási foka ellenőrizhető.
- Biopszia, szövetdarab kivétele későbbi vizsgálatokhoz (pl. praecancerosus állapot igazolására vagy kizárására).
- Berstein-teszt, melynek során savat juttatnak a nyelőcső alsó részébe, annak kiderítésére, hogy a gyomortartalom visszaöklendezését valóban a sav okozza.• A nyelőcső alsó záróizmának nyomásmérése.
- A savszint 24 órán keresztül történő mérése a nyelőcsőben az étkezés közbeni, utáni és az alvás alatti tünetek nyomon követését szolgálja. E vizsgálati módszert elsősorban gyerekeknél alkalmazzák.
A gastrooesophagealis reflux betegség szövődményei
A hosszú ideig tartó GERD esetén nyelőcsőgyulladás, nyelőcsővérzés, fekély, nyelőcsőszűkület, valamint a praecancerosus állapotként nyilvántartott Barret-szindróma (a nyelőcső-nyálkahártya súlyos károsodása) léphet fel. Miután ennek formája nagy valószínűséggel nyelőcsőrákhoz vezet, a sérült nyelőcsőrész eltávolítására műtéti bevatkozást javasolnak.
Kiegészítő kezelési lehetőségek
A savtermeléscsökkentő gyógyszerek tartós szedése miatt a fehérje megemésztése elégtelen lesz és ez további problémákot okoz. A megemésztetlen fehérje és a feldolgozatlan étel a bélfalon keresztül a véráramba jutva allergiás tünetek, illetve autoimmun betegség kialakulását eredményezheti.
A nyelőcső gyomorsav által történő tartós irritációja esetén a nyelőcsőgyulladás és a nyelőcsőrák kialakulásának az esélye megnő. Az antioxidáns táplálékok védelmet nyújthatnak a nyelőcsőgyulladással szemben és csökkenthetik a rák kialakulásának esélyét is. A bőséges zöldség-, gyümölcs- és teafogyasztás megelőző és védő hatással lehet a nyelőcső- és a gyomorrákkal szemben.
A megelőzésben kiemelkedő jelentősége van a teának (zöld, oolong és fekete tea), amelynek antioxidánsai, daganatellenes hatással bírnak. A gyomorégés enyhítésében a gyógyteák is hasznosak lehetnek. A gyomorégés kezelésére gyakran ajánlják a borsmentateát, ezt azonban krónikus GERD betegeknél inkább ellenjavallják, mivel fogyasztásukkor rosszabbodhat a GERD-ben szenvedõ betegek állapota. A gyógyteák közül jól használható viszont az angelika szélhajtó és görcsoldó hatású gyökér, a kamillavirágból készült gyulladáscsökkentő tea és az édesgyökér görcsoldó, gyulladáscsökkentő hatású gyökér illetve ezek kombinációja, keveréke.
Gyomorégés ellen jó hatással alkalmazhatók még az emésztést segítő enzimekben gazdagon ellátott gyümölcsök, a papaja és anananász étkezések előtti fogyasztása.
Mindezek mellett az antioxidáns vitaminok (pl. A-, C-, E-) is segíthetik a gyógyulást.
Forrás: Vitalitás egészségmagazin, olvasósarok (dr. Babulka Péter)
------
Figyelem!!! Az oldal elsősorban páciensek, betegek tájékoztatására készült! Az itt olvasható információk önmagukban nem alkalmasak diagnózis felállítására. A tünetek észlelésekor mindenképpen forduljon háziorvosához!
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése